Zsada

Képgrafikusként a világ művészeteivel foglalkozom, de egészen más irányból mint ahogyan azt megszokhattuk. Ezen kívül műveimet teszem közzé az oldalon, melyekhez kritikát szívesen fogadok.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Illusztrációs feladat

 

A vizsgaremek mellett még két feladatot kellett teljesígtenem. Az egyik az illusztráció volt, melyhez az egyik kedvenc könyvemet választottam, Weöre Sándor A teljesség felé c. kötetet. Ebből pedig A rossz létjogát. Nos, íme az eredmény:

A rossz létjoga, hidegtű, 2012 Győrin Erzsébet (Zsada)

Kreatív tervezés

 

 

Kreatív tervezés órán szoktunk kapni ugyebár igen érdekes feladatokat, amik engem semély szeront nagyon megtornásztatnak szellemileg. A legutóbbi és egyben utolsó feladat is az iskolában  az önarckép volt, melyre kaptunk szavakat, és ezt kellett valahogyan képben kifejezni. Nos, én ide jutottam :). Sorrendbe véve

 

1. kép          A Hős

2. kép          A magabiztos

3. kép          Az alkalmazkodó

4.kép          A céltudatos

 

Mind idén, 2012-ben készült és alkoholos filccel ill. simával

 

 

Dúc és nyomat

Dúc és nyomat

 

Grimasz II. Linóleummetszet, 2011, Győri Erzsébet (Zsada)

Grimasz I. Linóleummetszet, 2011, Győri Erzsébet (Zsada)

 

Vizsgaremek egyben

 

Elgondolkodtatni vágyom


„Én elgondolkodtatni kívánkozom a közönséget, nem csupán csak gyönyörködtetni”.Egyszer ezt mondtam egy közösségi oldalon az Interneten és úgy vélem, hogy a 2 évestanulmányom után az Óbudai Képzőművészeti Szakképző Iskolában el is jutottam odáig,hogy ezen az úton „vágtathassak”. Ez az út igen nehéz lesz jól tudom, de mivel van egybizonyos elhatározásom, hogy mit is akarok elérni a munkáimmal, így talán ez, mint alapkőa házhoz kezdetnek elég. Az első kövek közé tartozik a vizsgaremekem is, mely mindezt agondolatot tükrözi, úgy hiszem.

 

Vizsgaremek 2012 Rézkarc

 

 


Vizsgaremekem háttere:

 

  • A gondolat


Mint alapkő, és ami kialakult bennem ebben a két évben az volt, hogy olyan képetalkossak, ami mások számára olyan legyen, mint számomra a Csészi Zsuzsanna által készítettkép, a hungarian „tvbear”. Ez a kép, mikor megtekintettem viccesnek hatott, ami mindmáig igaz, viszont azóta, sokszor eszembe jut fogmosás közben, és ez jó érzéssel tölt el,hogy van olyan kép, amely ennyire megmaradt bennem. Nos, ezt az eredményt szeretnémelérni, mondhatni minden képemmel, amelyeket mostanában alkotok. Régebben nem voltilyen célom, se nem az, hogy elgondolkodtassam a nézőt, de a képgrafika megismerésemellett ez is kialakult bennem. A gondolat maga az, hogy olyan képet alkossak, amely nemgyönyörködtetni kíván, hanem elgondoltatni, és nem feledésbe merülni kívánkozik, hanemmegmaradni. Hátterének ez is számít a vizsgaremeknek, mivel úgy vélem ez sikerült, még hanem is a legtökéletesebben.

 

  • A doboz:

 

A nyár folyamán szert tettem renget doboznak (hátterét ennek nem ecsetelem, mivelez teljesen más téma). A szünet vége közeledtével elgondolkodtam azon, hogy másra ishasznosíthatnám ezeket a dobozokat. Elsőnek csak gyakorlat végett rajzolgattam őket,majd később elmerengtem a mondanivalójukon is. Tekintsünk pl. egy általános dobozra,amelynek „ajtajai” be vannak zárva, és képzeljünk el sok-sok ilyen dobozt. Nos, nekema budapesti élet ezt jelentette a tavalyi évben, amelyet egy munkában is szerettem volnavisszatükrözni, de később ez csak egyedi grafikában sikerült Budapest de csodás címmel.Első gondolatom ez volt és tervem a dobozokkal, viszont megvalósítását egy másik munkámmegelőzte. Az év kezdetén azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk egy parafrázist. Én ehheza feladathoz egy olyan képet választottam, mely nem egy olyan munka volt, amit sokszortovábbgondoltak, mint a pl. a Laonardo da Vinci-től Mona Lizát, viszont az alkotó közösvolt, ugyanis a Vitruvius tanulmánya az emberi test tanulmány képét dolgoztam fel, mintparafrázis. Itt jöttem rá igazán mennyi mindent is ki lehet fejezni a dobozzal.

 


Lágyalap sorozat 2011

 


A fa mint olyan sok képemen megjelenik. Magyarázata talán az, hogy vidéken élek,és nem egy nagyvárosban. Bár Szarvas nem egy kis területű és kis létszámú lakossággalrendelkező város, de fő jellegzetessége, hogy mindenhol megjelenítődik a természet(ráadásként itt található Magyarország legnagyobb nemzeti parkja), és mivel ebben nőttemfel, így számomra ez igencsak fontos. A Budapesten töltött eddigi időm alatt azt vettemészre, hogy kevés helyen jelenik meg a természet, inkább csomópontokban, azaz parkokban,ligetekben stb, de ez még sem olyan, mint mikor mindenhol találkozik az ember vele. Talánelsőnek ezért is kezdtem a fákkal foglalkozni, bár bizonyára hatott rám az is, hogy egyökollégiumban kaptam szállást, de nagyobb mértékben az otthon hiánya. Első ilyen képemvolt A gondolkodó 2011-es munka, mely linóleummetszet. Ezt követte később a Lágyalapsorozat, mely nem valamilyen feladatra készült, csak hírtelen meggondolásból. Ez volt az elsőolyan kép, mely végül egy gondolatmenetet rejtett magába. Sok más munka mellett még a azelső akvatintával készített képem a mocsári ciprusról, (mely a Csend címet kapta) adott mégötletet a vizsgaremek megszületésének.

 


Csend 2012 akvatinta

 


A gondolkodó 2012 linómetszet

 


Az ötlet megszületése már a II. félév kezdetén elkezdődött. Mindenféleképp felakartam használni a dobozt és annak sokrétű jelentését, de azt nem tudtam még, hogy afeladatnak hogyan tegyek eleget, mely az önábrázolás volt. Munkáimra visszatekintve éshosszadalmas gondolkodás után az iskola udvarában rájöttem egy facsemetét megtekintvén,hogy a dobozba akár egy fát helyezhetnék. Maga kép sugárzott valamit, és elsőnek nem 3kép volt tervben, de később megszületett az ötlet A három doboz előképe az első mezzotitomunkám volt, a Jelen múlt jövő c. feladatra készült kép.A vizsgaremek összeállítását még az előtte meg célként, hogy a munkám ne csakengem fejezzen ki, hanem akár mást is, mivel véleményem szerint egy önábrázolás nemfeltétlen csak akkor jó, ha egy embert jellemez, hanem az, amely több embert is akár, akimagáénak érzi.

 



Önábrázolás I. 2012, rézkarc


Itt a doboznak az ajtai félig-meddig nyitottak, de egyik sem bezárt teljesen. Felépítésszerint múlt-jelen-jövő, természetesen lentről fölfelé nézve. Ugyan így haladva az első doboza múltat jelképezi, mely véleményem szerint egy személyiség kialakulásában igen nagydöntőszerepet játszik. A múlt történései építik az embert, ezek az alapköveink, úgyszólván agyökereink és a törzsünk.A fa kicsiny elhajlása azt jelképezi, hogy bár felfelé törekedtem, mégis voltakvisszalökő erők az eddigi utam során, de nem adtam fel és „itt vagyok”.A doboz maga igen nyitott. Nem zárkóztam el anno attól, hogy meséljek magamról,de mint látható a jelenben a doboz igen csak bezárult, viszont nem teljesen. Ezt tanúsítja az is,hogy bár a felső és alsó oldalai a doboznak teljesen be vannak zárva, ezzel ellentétben viszonta két oldalsó félig nyitott is. Ezzel az ábrázolással azt szerettem volna kifejezni, hogy bár igenzárkózott ember vagyok, ott lebeg előttem az a bizonyos védőburok, melyet a múlt történéseikialakítottak, viszont bizonyos emberek, melyek ezt a gátat „szelíden áttörték” azok felényitottá váltam.A fa szerteágazik, jelképezvén, hogy egyre több dolgot ismerhettem meg a múlthozképest, egyre több ismeretre tehettem szert.A jövőbeli reményeim igen-igen magasztosak, mivel egyetemen szeretnék oktatni,ezt szimbolizálja a teljesen nyitott doboz, melynek alsó része már teljesen visszahajlik,olyannyira, hogy a doboz súlya már ráhelyezkedik. Ezt azért tettem bele a képbe, mivelhogy a célok magasztosak, így nem könnyű őket elérni, és az ábrázoláson dupla falúdoboz „akadályozza” ennek áttörését.Hogy a kép ne legyen teljes mértékig negatív hangvételű, nem csak a nyitott „ajtajú”doboz ellensúlyozza azt, hanem a fa ereje is, mely áttöri a dupla falat. Így a jó és a rossz ismegjelenik a képben.

 

Önábrázolás II., 2012, rézkarc

 


A második képen, mint azt látjuk a múlt eléggé tépett dobozban van. Ez leginkéábbazt tükrözi, hogy az élmények amelyek értek akár engem, akár azt aki belelátja magát, azoka dolgok igen rossz hatással voltak. Viszont tekinthetjük itt is és az előző képnél is pozitívdolgonak, hogy a fa növekedése itt sem állt meg és továbbküzdötte magát a gátakon.A ráépülő jelen pedig ugyan olyan bezárt kicsit, mint az első képen, viszontkönnyedebben jelenik meg ez a bezártság. Itt már a személyiség nyitottabb az elsőhöz képest,már már mondhatni, csak enyhén védelmezi a „burka” viszont ha burokként tekintjük, amiigaz is, akkor a tépettség itt is negatív hangvételű.A fa a jelenben elkanyarul a helyes útról, végül viszont visszaterelődik a helyesirányba. Amikor ezt terveztem még inkább meg akartam jeleníteni negatív eseményeket.Némiképp ellensúlyozza az előzőek hangulatát a jövő amelyet nem ismerhetünk és afa küzdelme a dobozok felett A jövő itt úgy jelenik meg, mint egy még ki nem nyitott könyv.Egy könyv amit még nem lapoztunk fel, még nem törtük meg a gerincét, amelynek még nemismerjük a lapjait. Ezért is ábrázoltam úgy a jövőt, mint egy tiszta és érintetlen dobozt, mertazt még nem ismerjük, de bízni még bízhatunk benne.
Ez a kép szerintem azt árulja el, hogy bár lehetünk olyanok, akik nem feltétlenemlékeznek vissza a múltra, de mégis lehettek benne olyan dolgok, amelyek táplálnak minket.És lehet,hogy a jelenben a közeljövőben vagy a közelmúltban, elterelődtünk a helyes útról, dea sors úgyis a felé visz. A doboz maga a sors is egyben.

 

Önábrázolás III., 2012, rézkarc

 


Az utolsó eleme a sorozatnak egy olyan önábrázolás, melynél két doboz is zárva van.Az első a múlt, melynél nem látjuk az illetővel mi történhetett, hány ágát vesztette útjasorán, vagy hány nem helyes út felé terelődött, de egy biztos, ezeket mint legyőzte, hiszen útjaa jelenben megjelenik, és a jövő felé tart.A múlt úgy jelenik meg, mint egy teljesen átlagos doboz mind e mellett. Bizonyáramindenki pakolt már dobozba olyan dolgokat, melyek vagy feleslegesek és haszntalannáváltak, vagy csak feledni kívánja őket, viszont hozzájuk férkőzhet bármikor, meríthet belőlük,építkezhet ettől függetlenül rájuk. Itt viszont ez a személy csak maga nyúlhat ebbe a dobozba,csak ő meríthet energiát belőle, hiszen a nézőközönség, akikkel él nem láthatják azt, teljesenelzárta. Ez az oldala kicsit negatívvá teszi a képet, de mindezt ellensúlyozza itt is a jelen,mind e mellett az előző képhez képest sokkalta inkább pozitív a hangulata.A jelen doboza itt is sérült, de kérdem: kit nem érnek csapások élete útján?A törzs kicsit kanyarog, de végül is felfelé törekszik mint minden fa és abizonytalanságról árulkodik.A jövő mint olyan telejsen titok a néző számára, és az egyénnek is, aki belelátja magát.

 

 


Ezzel a képsorozatommal azt akartam elérni, hogy nem csak én, de más is beleláthassamagát. Egy ideig lehet úgy fogom érezni, hogy az első az, ami engem tükröz, viszont mivelmindenki változik, így a későbbiekben bármelyikre terelődhetek. Bár vannak rajta hibák ésmég lehetne tovább gondolni a dolgot, de úgy érzem elértem a célomat. Reményeim szerintha egyszer kiállítom ezt a sorozatot , akkor legalább egy ember fogja úgy megtekinteni ésátgondolni, melyik is lehet ő, melyiket érzi magáénak, hogy aztán, mikor elhalad a képtől,később is eszébe juthasson.

A klasszicizmus építészete és szobrászata

 

A klasszicizmus építészete és szobrászata

 

A klasszicizmus Franciaországban bontakozott ki a XIIIX. Században. Európában a XIX. század közepén induló, a XIX. század első felének  stílusa. A Rokokóval szembeni stílusként keletkezik, az antisztikus intimitással szembeni józan, nagyszabású, racionalista művészetet hirdet. Mintaképe az antik művészet és az érett reneszánsz, elsősorban Rafaello művészete.

Jelentkezésével együtt jár az antikvitás kutatásának fellendülése, a régiségek tanulmányozása, az első ásatások megindulása, műgyűjtemények rendezése.

A muzeális tanulmányok a klasszicizmus elmélete és gyakorlata szempontjából egyaránt fontosak. Visszatérnek a görög és római művészet tiszta egyszerűségéhez, ugyanakkor merev szabályokhoz kellett igazodnia a művésznek, melyhez nagyfokú műgond, a formai tökélyre való törekvés járult.

Társadalmi alapja az abszolutizmusban kialakult polgárság és nemesség közötti erőegyensúly és az uralkodó tisztelete.

A klasszicisták azt hitték, hogy az antik remekműveket vizsgálva felfedezik a tökéletes alkotás szabályait. A művészet célja szerintük nem csak a gyönyörködtetés, hanem az erkölcsi nevelés és az emberek művelése, ezért a művészek kerülték a mindenféle díszítettséget, céljuk a világosság, érthetőség volt.

Winckelmann meghatározása szerint „nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi a kor alkotásait.

 

Építészete:

 

Az építészetben uralkodóvá válik a  nyugodt, fegyelmezett szemléletmód

Újra mintának tekintették az ókori művészet pátoszát<=emelkedettség>

Az így létrehozott tudatos építészet világos, racionális, áttekinthető tereket eredményezett

A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építkezés is.

A városi építészet került előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézmények

A szimmetrikusan rendező elvet követő görög külső és római belsőt egyesítő alkotások szigorú ésszerűsége nem zárta ki az olyan tagoló díszítéseket, mint a lépcsőzettel emelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok (portikus), az emeleteket egymástól elválasztó övpárkányok és lizénás tagolás.

Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

 

Az építészetben meghatározó szerepet játszanak az oszloprendek, amelyek római mintákat követnek, de szívesen használják a dór oszlopokat is.

A fejezetet sokszor szabadon alakítják (pálma és sáslevelek egyiptomi oszlopfők)

Ablakoknál elterjedt a szemöldökpárkányos keretezés.

Homlokzat tagolása összhatásában vízszintes jellegű, ezt hangsúlyozzák az övpárkányok.

 

 

Franciaország:

Forradalmi építészet

Étienne Louis Voullée

Claude Nicolas Ledoux

 

Párizs: Étoile diadalív:

Napóleon győztes hadjáratainak emlékére emelt mű.

Magassága 50-, szélessége 45 méter

Félkörű nyílás két oldalán a pillérek homlokfelületét domborművek és szobrok díszítik.

Közülük híres Rude híres szoborcsoportja, a Marseillaise ( ez már a romantikus korban készült).

 

Annglia:

Roden Adam:

Az antik kor világát egyénien visszaidéző, kifinomult díszítő stílusa a klasszicizmus mestereire Európában szerte erősen hatott

Legszebb példáinak egyike a Kenwoodi kastély könyvtárterme.

 

Magyaroszág:

Esztergomi bazilika

1831-39-ig épült

 

 

Szobrászata:

 

Ókori klasszikus művészetet tekintették példaképnek

Szigorú előírásokat követve örökérvényű szobrokat akartak létrehozni

Tanulmányozták és másolták az ásatásokon lelt görög és római szobrokat

Az arányok harmóniájára és a felület gondos kidolgozására törekedtek

Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben

Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott.

Hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli

A meztelen test természetessége, dísztelensége érvényesül.

 

 

Franciaoprszág:

 

Jean Antonie Houdon

Művészete átmenet a barokkból az ersősen racionált klasszicizmusba

Első sikerét Voltaire halotti maszk alapján mintázott ülő szobrával aratta

Itália:

Antonio Canova

Majd 200 befejezett műve maradt ránk és számos vázlata

Pl. Kelemen pápa síremléke, Ámor és Psyché csoportja

 

Anglia:

 

Thomas Bankset

Sokáig hatott az angol művészetre a rómában szerzett tapasztalatai és ebből keletkezett munkái révén.

Antik történelem és irodalom hőseit ábrázolta

Josef Nolekens

Ő s járt Rómában és mikor visszatér hamar az akadémiai szobrászok vezető egyénisége lett.

Életteli közelséggel, szinte személyes élénkséggel ruházza fel szobrait.

 

Németország:

 

Johann Heinrich Dannecker

Johann Gottfied Shadow

 

Magyarország:

 

Ferenczy István

A hazai szobrászat megalapítója.

Bécsi akadémián nyert némi szobrászi képzést

Elsőnek Canovánál tanul

Pásztorlányka,

Kölcsey Ferenc

 

Fauvizmus

 

 

A Fauvizmus

 

A XX. század első jelentős festészeti mozgalma (1905-1908). 1905 október 18. és november 25. között került megrendezésre a III. Őszi Szalon Párizsban és a VII. teremben állították ki alkotásaikat, mely botrányt keltett és a kritikusok nagy többsége is felháborodott. Louis Vauxelles-t (vókszel) is meglepték a vásznakon megjelenő tiszta színek és a köztük kiállított Albert Marquet (márke) donatellói finomságú bronz szobrainak kontrasztja. Ennek látttán mondta azt, hogy: „ Donatello parmi les Fauves”, azaz Donatello a vadak között. Innen kapta elnevezését a csoport. Ábrázolásmódjuk az érzékszervekre gyakorolt erőteljes hatása miatt dinamikus szenzualizmusnak is nevezték. Kiállító művészek: Charles Camoin (kamin), André Derain, Henri-Charles Manguin (mangen), Albert Marquet, Henri Matisse és Maurice de Vlaminck valamint Rouault Van Dongen, Pey, Valtat voltak.

1905-ben viszont csak nevét kapta a csoport ugyanis már korábban is elkezdődött ez a felfogás. Képviselői már évekkel korábban jelentkeztek festményeikkel a Függetlenek Szalonjában, csak nem együttesen.

A fauvizmus, mely viharos erejű mozgalomnak indult éppen képviselőik szabadságvágya miatt 1908 körül elhalt. Talán Vlaminck volt a leghűségesebb. Deraim magányosan dolgozott, Van Dongen, Rouault, Marquet is egyéni utakon járt, Matisse minél inkább messze került Párizstól.

Magyar fauvisták: Czóbel Béla, Perlrott-Csaba, Ziffer, Nemes Lampérth.

 

 

A fauvizmus jellemzői:

 

Amint azt a képeken is látjuk elsősorban egységes színfelületekkel és tiszta színekkel dolgoztak, úgy hogy azok ne keveredjenek egymással, ezzel is megőrizve a színek önállóságát. Színek intenzitása a fontos (Vincent Van Gogh hatása), ezzel párhuzamosan pedig mediterrán hangulatot indéznek a képek. A tubusból kinyomva vitték fel a vászonra a festéket, mely a legfontosabb volt a képben, hiszen ezzel fejezték ki látásmódjukat, ahogyan ők látják a tájat stb. és a színnel nem csak az érzést fejezték ki, hanem a perspektívát is egyaránt, mely sajátos volt. A színeket általában fekete kontúrok is jelezték (ez volt a kép összetartó ereje), de pl a Der Brücke csoport a színek kontrasztjaival fejezte ki azt.

Céljuk az impresszió <benyomás> alapvető rögzítése, így ez a festészet sem másolta a természetet, ez is elutasít mindenféle kényszert, ebben is van valami az alkotói temperamentumból adódó, a pozitívizmussal és a szcientizmussal<=hit abban, hogy a tudomány előbb-utóbb minden kérdésre válaszol> ellentétes irracionalitás

 

-          a festészet akcióvá válik

-          a festés folyamata emberi attitűdöt <=magatartást> jelez

-          a vonalak és a színek anyagi jelenségek, energiák

-          Elvetik a modellállást

-          Deformáció <=torzítás, csúfítás>

-          Jelteremtés

-          Kompozícióban aszimmetria

 


 

Henri Mattise (1869-1954)

XX. század festészetének egyik legkiemelkedőbb alakja. Eredetileg ügyvédnek készült, de 21 évesen egy vakbélműtét után lábadozási időszakában fedeszte fel magának a festészetet. Az iskolai évek során ismerkedett meg Marquet-tel, Camoin-nel, Rouault-val és Manguin-nel, majd 1899-ben Carrére műtermében Puyvel (püi) és Derainnel, aki bemutatta neki Vlamincot. 1895 és 1898 között tanul Moreaunál. Matisse 1896-ban fordult az impresszionizmus felé, már akkor is a színben rejlő lehetőségek izgatták. Ez irányú fejlődését nagyban segítette Pissaroval való találkozása, és Turner életműve, kinek festészetével egy londoni útján ismerkedett meg. 1898-ban több időt töltött Korzikán, ahol a mediterrán fényben fedezte fel a tiszta színek intenzív sugárzását (hasonlóan Delacroix-hoz). Ebben az időszakban sok erős kontúrral körülrajzolt aktot festett. 1904-ben állította ki elsőnek képeit gyűjteményes kiállításon. Még ebben az évben elutazott Saint.Tropezbe Paul Signac-hoz, aki bevezette a divizoionizmus stilisztikájába. A tiszta színeket azonban önmagukban tompának látta, ez indította arra, hogy kontrasztokkal (leggyakrabban komplementer kontrasztokkal) tegye dinamikussá őket. A Függetlenek Szalonjában 1905-ben megrendezett Van Gogh és Seurat emlékkiállítás alkalmával bizonyosodott meg arról, hogy jó úton jár.

A látvány kevéssé mechanikus átültetésére törekedett, inkább a dolgok lényegét, sem mint külsőségeit igyekezett visszaadni. Felfogása szerint a szín nem szükségszerűen felel meg a valóságos tárgy tónusainak, hanem a többi színhez és a térbeli elhelyezkedéshez kapcsolódva, önmagában való értékként vannak jelen a képen.

Hamar eltávolodott a divizionizmustól, ám egy új jelenség kerítette hatalmába, amikor 1907-ben Picasso megfestette az „Avignoni kisasszonyok” c. festményét. Hatására művein a szín mellé a tér újszerű felfogása, egyfajta merevebb geometria kapcsolódott. Ez a folyamat később oda vezetett, hogy képein a színes felületek, perspektivikus torzulás nélkül ért el térhatást.

Egy német festő hatására 1908-ban megalakította saját akadémiáját, mely 1911-ig működött. Matisse hatása egyre nőtt, és egy egész nemzedék tekintette példaképének, de ő egyre inkább a magányt választotta és visszavonultan, magába zárkózottan élt a párizsi művészköröktől távol.

 

Tanulmányrajzok ismét 2011-2012 by Győri Erzsébet (Zsada)

 

Ne lopj!

Az eddigi munkáimat azért osztom meg az interneten, hogy aki ez iránt érdeklődik és szeretné tanulmányozni a képgrafika technikáját, vagy valamit nem ért....és még sok más, és nem azért, hogy valaki ellopja a képeimet! 

Ezt azért is írom ki (amit nem gondoltam volna, hogy bekövetkezik), mivel a tanárom Anna szólt, hogy a másik iskola ahol tanít, ott egy diák teljesen ugyan úgy lemásolta az egyik mnkámat, amit még be is adott saját nevén.....

 

Szóval NE LOPD LE A KÉPEKET! Mert nem akarok pereskedni, viszont megteszem ha úgy kell!. Ötletelj saját magad, nem gond ha a képek alapján inspirálódsz., de az hogy kinyomtatod a munkámat, és egy az egyben lemásolod..... hát.... nem is tudom hogy tudsz a tükörbe nézni. Erről ennyit.

Pantheon

 

Pantheon


Végezetül pedig a  Pantheon Hadrianus korában épült i. e. 27 tájékán. Korábban fórumépületeinek csoportjaiba foglalták, ma önmagában áll.A görög templomokat ez előtt úgy építették, hogy csak kívülről fogja őket a nagy tömeg szemlélni ( hiszen a nép az oltár előtti teret vette körül), de a Pantheon azt a teret zárja közre, ahová a hívők összegyűlhetnek, így a külvilágtól elzártan léphetnek kapcsolatba isteneikkel.

A kupola belső magassága és a kerek templomtér átmérője közel 43 méter és egy gondolatbeli gömb úgy fér el benne, hogy az alja a padlót érinti. Ez a gömb alak jelképezheti a világegyetem teljességét, és az istenek világának egyetemességét. A nyolc oszlopos előépítmény <gör.=porticus> mögött 43,3 méter átmérőjű, kuplával fedett, hatalmas rotunda<=körtemplom> alkotja az épület magját és belső terének megvilágítását a közel 9 méter átmérőjű felső körbevilágító <=opeion> biztosítja.A belső tér erejét a tökéletesen megoldott kupolaszerkezet erősíti. A falak építőanyagának súlya alulról fölfelé csökken, mivel azok a tetején már üresek.Az előcsarnok mennyezetét 16 gránitoszlop tartja és a tetőszék eredetileg bronzból készült. A belső tér hét fülkéje egyesek szerint a hét bolygót jelképezi, de éppen a nagy isteneké is lehetett.

A Pantheon a római építészet egyik legépebben fennmaradt alkotása, amely a későbbiek során is hatással volt az építészet történetére és e mellett igazi különbsége a többi épülettől abból áll, hogy itt alakult ki elsőnek az építészetben a belső terek művészete.

Bazilika Nova

 

A Bazilika Nova

 

más néven is ismert (Basilica Maxentii, Basilica Constantini) 308-ban kezdték el építeni (Maxentius tervei alapján) és 313 után fejezték be (Constantius ideje alatt). A fórum legkésőbb épült basilicája, e végett is nevezik Basilica Novának. Helyéül a Veliát, az Esquilinust aPalatinusszal összekötő dombot választották és ez a legtekintélyesebb rom az egész Forumon. Nem egyházi céllal épült, ahogy a többi Forum Romanumon belüliek sem (mivel kereskedelmi és adminisztratív ügyek lebonyolítására szolgált). A bazilika mint olyan, eredetileg építésztörténeti fogalom és csak később használta és alakította át az egyházi építészet, majd végül a későbbi bazilikaként épült templomok a pápa bizonyos kiváltságát kapták.

 

Az épületből csak a főhajó hátom 25 méter magas boltozatos kupolája maradt ránk, de alapterülete régen 100x65 méteres volt, ami egy központi hajóra, mellékhajókra és a keleti részen (, ahol az eredeti bejárat volt) egy atrium helyezkedett el és tetőszerkezetének legmagasabb pontja 35 méter volt, amelyet korinthoszi oszlopok támasztottak alá. Az épület mellékhajóit még dongaboltozattal fedik, főhajóját azonban keresztboltozatokkal és ez a megoldás korábban egyáltalán nem volt jellemző a bazilikákra. A boltozatok antik betonozási technikával készültek és a a megépített tartóelem vázába ezt a betont és hozzáadott törmelékeket öntötték, majd külső felszínét stukkódíszítéssel borították. A tető bronz lemezekkel volt fedve és padlózatát színes márványok fedik (a Pantheonéhoz hasonlóan). Nyugati vége egy apszissal záródik (itt helyezték el Maxentius ülő szobrát). Amikor Constantius legyőzte Maxentiust, átvette a bazilika építésének szerepét is. Az épületet eredetileg kelet-nyugati irányba tervezték de a déli oldalon egy másik bejáratot nyitott amely háromszárnyas volt és a déli hajó középső részébe vezetett. . Ezzel a bejárattal szemben egy, az eredeti déli apszisnál kisebb apszist is hozzátoldottak az épülethez.