Fortuna Virilis templom, Róma

I. e. 40 körül épült, a Tiberis-parton helyezkedik el és Maria in Secundicerio-nak is nevezik[1].Nagyrészt tufából </darázskő=vulkáni kőzetből> és az erősebben terhelt részeket travertinből <=forrásvizi mészkőből> építették. Alaprajza négyzetes, magas építmény amely pódiumon áll ( és ehhez csak az első homlokzat felől vezet fel lépcső a templomba). Ion oszlopai vannak és ennek tetején (mint ahogy a ion oszlopoknál is jellegzetes) homlokoldalon csigavonalban tekeredő, oldalnézetben párnatagként megjelenő páros valuta található. Eredetileg peripteros volt, de feltételezések szerint a keresztény templommá alakítás során 872-ben oszlopait fallal kombinálták. Két oldalt a falat egészen az oszlopokig helyezték és hátul beépítették őket, így úgy hatnak, mintha féloszlopok volnának. Magán viseli mind az etruszk és görög építészet főbb jellegzetességeit.VIII. János pápa ideje alatt a belső falait Szent Basilius és Egyiptomi Mária életéből vett események díszítették



[1] „A templomot sokáig tévesen Fortuna Virilis templomának nevezték, s még ma is ez az ismertebb elnevezése. A félreértésre az adott okot, hogy a XVI. században az első diákok, akik a görög-latin szerzők rossz kéziratait fordították, félrefordították a „Fors Fortuna” szövegváltozatot, s azt hitték, ez a templom a Boariumon álló Fortuna temploma. Az elford[1]ítás alapja, hogy mind a Halycarnossosi Dionysios, mind Plutarchos úgy vélte, hogy a fortis a forsból származik, ami a görög andreia= férfivel azonos, így a fors „vir” értelmet nyert, s máris a Fortunával egyeztetve egészen téves útra vezette értelmezőit”(http://roma-szenvedely.eu/oldroma/latnivalok/nevezetessegek/boarium/portunes/portunes.html)