A klasszicizmus építészete és szobrászata

 

A klasszicizmus Franciaországban bontakozott ki a XIIIX. Században. Európában a XIX. század közepén induló, a XIX. század első felének  stílusa. A Rokokóval szembeni stílusként keletkezik, az antisztikus intimitással szembeni józan, nagyszabású, racionalista művészetet hirdet. Mintaképe az antik művészet és az érett reneszánsz, elsősorban Rafaello művészete.

Jelentkezésével együtt jár az antikvitás kutatásának fellendülése, a régiségek tanulmányozása, az első ásatások megindulása, műgyűjtemények rendezése.

A muzeális tanulmányok a klasszicizmus elmélete és gyakorlata szempontjából egyaránt fontosak. Visszatérnek a görög és római művészet tiszta egyszerűségéhez, ugyanakkor merev szabályokhoz kellett igazodnia a művésznek, melyhez nagyfokú műgond, a formai tökélyre való törekvés járult.

Társadalmi alapja az abszolutizmusban kialakult polgárság és nemesség közötti erőegyensúly és az uralkodó tisztelete.

A klasszicisták azt hitték, hogy az antik remekműveket vizsgálva felfedezik a tökéletes alkotás szabályait. A művészet célja szerintük nem csak a gyönyörködtetés, hanem az erkölcsi nevelés és az emberek művelése, ezért a művészek kerülték a mindenféle díszítettséget, céljuk a világosság, érthetőség volt.

Winckelmann meghatározása szerint „nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi a kor alkotásait.

 

Építészete:

 

Az építészetben uralkodóvá válik a  nyugodt, fegyelmezett szemléletmód

Újra mintának tekintették az ókori művészet pátoszát<=emelkedettség>

Az így létrehozott tudatos építészet világos, racionális, áttekinthető tereket eredményezett

A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építkezés is.

A városi építészet került előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézmények

A szimmetrikusan rendező elvet követő görög külső és római belsőt egyesítő alkotások szigorú ésszerűsége nem zárta ki az olyan tagoló díszítéseket, mint a lépcsőzettel emelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok (portikus), az emeleteket egymástól elválasztó övpárkányok és lizénás tagolás.

Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

 

Az építészetben meghatározó szerepet játszanak az oszloprendek, amelyek római mintákat követnek, de szívesen használják a dór oszlopokat is.

A fejezetet sokszor szabadon alakítják (pálma és sáslevelek egyiptomi oszlopfők)

Ablakoknál elterjedt a szemöldökpárkányos keretezés.

Homlokzat tagolása összhatásában vízszintes jellegű, ezt hangsúlyozzák az övpárkányok.

 

 

Franciaország:

Forradalmi építészet

Étienne Louis Voullée

Claude Nicolas Ledoux

 

Párizs: Étoile diadalív:

Napóleon győztes hadjáratainak emlékére emelt mű.

Magassága 50-, szélessége 45 méter

Félkörű nyílás két oldalán a pillérek homlokfelületét domborművek és szobrok díszítik.

Közülük híres Rude híres szoborcsoportja, a Marseillaise ( ez már a romantikus korban készült).

 

Annglia:

Roden Adam:

Az antik kor világát egyénien visszaidéző, kifinomult díszítő stílusa a klasszicizmus mestereire Európában szerte erősen hatott

Legszebb példáinak egyike a Kenwoodi kastély könyvtárterme.

 

Magyaroszág:

Esztergomi bazilika

1831-39-ig épült

 

 

Szobrászata:

 

Ókori klasszikus művészetet tekintették példaképnek

Szigorú előírásokat követve örökérvényű szobrokat akartak létrehozni

Tanulmányozták és másolták az ásatásokon lelt görög és római szobrokat

Az arányok harmóniájára és a felület gondos kidolgozására törekedtek

Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben

Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott.

Hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli

A meztelen test természetessége, dísztelensége érvényesül.

 

 

Franciaoprszág:

 

Jean Antonie Houdon

Művészete átmenet a barokkból az ersősen racionált klasszicizmusba

Első sikerét Voltaire halotti maszk alapján mintázott ülő szobrával aratta

Itália:

Antonio Canova

Majd 200 befejezett műve maradt ránk és számos vázlata

Pl. Kelemen pápa síremléke, Ámor és Psyché csoportja

 

Anglia:

 

Thomas Bankset

Sokáig hatott az angol művészetre a rómában szerzett tapasztalatai és ebből keletkezett munkái révén.

Antik történelem és irodalom hőseit ábrázolta

Josef Nolekens

Ő s járt Rómában és mikor visszatér hamar az akadémiai szobrászok vezető egyénisége lett.

Életteli közelséggel, szinte személyes élénkséggel ruházza fel szobrait.

 

Németország:

 

Johann Heinrich Dannecker

Johann Gottfied Shadow

 

Magyarország:

 

Ferenczy István

A hazai szobrászat megalapítója.

Bécsi akadémián nyert némi szobrászi képzést

Elsőnek Canovánál tanul

Pásztorlányka,

Kölcsey Ferenc